Talán kint lehetünk már vízből, már ami az EKB által megkérdezett elemzők és szakértők várakozásait illeti az eurózóna inflációs pályájával kapcsolatosan, és egyre-másra olyan visszajelzéseket kapnak a döntéshozók Frankfurtban, hogy az a bizonyos teve, amellyel az inflációs várakozásokat illusztrálták az elmúlt hónapokban, mégsem lesz kétpúpú, azaz ha lesz is „felszúrás” az árromlásban, nem lesz jelentős.

Legalábbis erre enged következtetni az EKB legfrissebb felmérése (Survey of Professional Forecasters – „SPF”), amelyet legutóbb 59 szakértő bevonásával végeztek el. Maga az SPF jellemzően az euróövezet várható inflációs rátáiról, reál-GDP-növekedéséről és munkanélküliségéről gyűjt információkat több horizonton, az aktuális évtől hosszabb távig. A várakozásokat nem csak pont-előrejelzésként, hanem valószínűségi eloszlásként is közölni szokták, kvantitatív értékelést adva a kockázatokról és a bizonytalanságról. Az összesített eredményeket és a mikroadatokat évente négyszer teszik közzé 1999 óta, amelyeket pénzügyi, vagy nem pénzügyi intézmények, például gazdaságkutató intézmények által alkalmazott szakértők válaszaiból igyekeznek kinyerni.

A 2024 első negyedévére vonatkozó, teljes HICP-inflációra, valamint az energia és élelmiszerek nélkül számított HICP-inflációra (HICPX) vonatkozó várakozásokat lefelé módosították az előző (a 2023. negyedik negyedévében készült) felméréshez képest. A válaszadók kvalitatív információi alapján a lefelé történő revíziók elsősorban a korábban vártnál alacsonyabb HICP-adatok és olajárak, valamint a gyengébb gazdasági aktivitás hatását tükrözik. A teljes infláció a 2024-es 2,4%-ról 2025-ben és 2026-ban is 2,0%-ra csökkenhet, miközben a hosszabb távú HICP-inflációs várakozásokat (2028-ra) egyébként szintén lefelé módosították, 0,1 százalékponttal 2,0%-ra.
A reál-GDP-növekedési várakozásokat 2024-re és 2025-re is lefelé módosították az elemzők. A válaszadók 2023 utolsó negyedévében a reál-GDP enyhe zsugorodását, majd a gazdasági aktivitás lassú fellendülését várták 2024-ben, ugyanakkor hosszabb távú GDP-növekedési várakozások nem változtak, maradtak 1,3%-on.
 
Hasonlóképpen a munkaerőpiaci várakozások is stagnálnak az előző felmérési fordulóhoz képest: a válaszadók továbbra is arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta 2024-ben 6,7%-ra emelkedik, majd 2026-ban fokozatosan 6,5%-ra csökken, hosszabb távon pedig 6,5%-on marad.
 
A megkérdezettek arra számítanak, hogy az eurózóna kamata 4,5%-on marad 2024 első negyedévében. Míg az átlagos becslések szerint a következő három negyedévben összesen 75 bázispontos csökkentés várható, a válaszadók többsége mégis tartásra számít 2024 második negyedévében, majd a harmadik negyedévben 4,25%-ra, a negyedik negyedévben pedig 3,75%-ra eshet vissza az irányadó ráta. További vágásokat várnak egyébiránt 2025-ben 3,0%-ra, majd pedig 2026-ban 2,75%-ra. Az is elmondható, hogy az előző felmérési körhöz képest 2024-ben szerény lefelé, 2025-re pedig jelentősebb lefelé módosítás történt. Végül, de nem utolsósorban az euró átlagosan a 2024 első negyedévi 1,09-ről 2026-ra 1,13-ra erősödik a dollárral szemben a szakértők szerint.
 

Forrás: Európai Központi Bank