Utolsó szamurájként a Bank of Japan (BoJ) is véget vetett a negatív kamatok korszakának a szigetországban, és a világon utolsóként 2007 óta először emelt kamatot, szigorítva ezzel a monetáris politikáját egyrészt azzal, hogy az irányadó rátát -0,1% helyett a 0%-ban határozta meg, másrészt ezzel párhuzamosan azt is közölte, hogy megszünteti a hozamgörbe szabályozását.

A Bank of Japan volt az egyetlen jelentős jegybank, amely a jelenlegi ciklus során nem emelte meg a hitelfelvételi költségeket, ehelyett úgy döntött, hogy 2016 óta mínusz -0,1%-on tartja az irányadó kamatlábat. Évek óta a hozamgörbe szabályozására is nagyban támaszkodott, hogy a laza monetáris politikát a rövid és a hosszú távú kamatlábak korlátozásával biztosítani tudja. A FED-hez hasonlóan a BoJ is 2%-os inflációs célt tűzött ki maga elé, és azt figyelte, hogy az áremelkedés meghaladja-e az előrejelzéseket és a várakozásokat.

A jegybank a közleménye szerint folytatni fogja a JGB-k (japán államkötvények) vásárlásait „nagyjából ugyanakkora összegben, mint korábban”. A várakozásoknak megfelelően azonban leállítja az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) és a japán ingatlanbefektetési alapok vásárlását, és fokozatosan csökkenti a CP-k (kereskedelmi papírok) és a vállalati kötvények vásárlását, amelyeket körülbelül egy éven belül le is állítja.

Ezekre a lépésekre alig néhány héttel azután került sor, hogy a japán szakszervezetek erőteljes béremelést értek el a munkaadókkal szemben erre az évre, miközben az adatok azt mutatták, hogy a japán infláció továbbra is ragadós maradt, és a gazdaság csak kis híján kerülte el a recessziót a negyedik negyedévben. 

Kazuo Ueda, a japán jegybank elnöke nyilvánvalóvá tette, hogy a tavaszi bértárgyalások eredménye nagy szerepet játszott a kamatemelésben, a sajtóközlemény szerint pedig "...a bérek és árak közötti pozitív ciklus szilárdabbá vált, ezért a Bank úgy ítélte meg, hogy az árstabilitási cél fenntartható és stabil módon valósul meg". "A japán gazdaság mérsékelten talpra állt" – írta a BoJ, bár kockázatok is láthatóak, ugyanakkor arra számítanak, hogy a gazdaság "egyelőre mérsékelt fellendülése folytatódik". Tekintettel tehát a jelenlegi gazdasági helyzetre, a BoJ előrejelzése most az, hogy „az alkalmazkodó pénzügyi feltételek egyelőre megmaradnak”.

„Ugyan a Bank of Japan jelentős monetáris politikai változásokat hajtott végre, átlépve a Rubikonnak tekinthető, eddigi monetáris megközelítést, a lépésekről már korábban is széles körben tájékoztatták a piacot” – tette hozzá Stephen Innes, az SPI Asset Management ügyvezetője ügyfeleknek írt kommentárjában. „Ennek következtében a kiigazítások nagyrészt előre láthatóak voltak, és a piacok szinte tökéletesen beárazták azokat. A japán pénzügyi piacok korlátozott mozgását figyelve pedig úgy tűnik, hogy innentől kezdve a kereskedők nagyobb súlyt helyeznek a FED Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságával (FOMC) kapcsolatos fejleményekre” – tette hozzá.

Abban egyetértés volt az elemzők között, hogy a japánok márciusban, vagy áprilisban meghozzák ezt az immáron évtizedes döntést, ugyanakkor a nem kellőképpen határozottnak megítélt csomag, amelyet Tokióban állítottak össze, szemlátomást nem nyerte el tökéletesen a piacok tetszését: a várható részvényesés helyett a japán tőzsde 0,66%-os emelkedéssel reagált, miközben a japán jen erőteljesen gyengült a devizapiacon. A leginkább kereskedett USD/JPY árfolyama ismét a kritikus 150-es szint fölé került, amely az elmúlt időszakban sokszor volt vörös posztó a devizaárfolyamot rendszeresen kommentáló és többször akár interveniáló japán jegybank számára. Kétségtelen, hogy ezzel a szimbolikus lépéssel ugyan elkezdődött az olló összezáródása, amely a nagy nyugati jegybankok és a Bank of Japan alapkamatai között bő két évvel ezelőtt kezdett kinyílni, de egyelőre úgy tűnik, hogy a japán jen mint finanszírozó deviza hegemóniája még nem sérült.




Forrás: Investing