Nem véletlenül nevezi előszeretettel ezt a hetet „Big week”-nek a szakma, hiszen jegybanki döntések sorjáznak július és augusztus fordulóján. Mire ezeket a sorokat olvassuk, már tudjuk, hogy 15 bázisponttal 0,25%-ra emelte a japán alapkamatot a Bank of Japan, de szintén szerdán dönt vélhetően a tartás mellett a Brazil Nemzeti Bank (10,50%). Bő négy év után először vág kamatot jó eséllyel a Bank of England csütörtökön (várakozás: 5,00%), akiket elképzelhetőleg Prága is követni fog (4,75%->4,50%), a csúcsesemény mégis a szerda esti Fed-kamatdöntés, illetve sajtótájékoztató.

A Fed Szövetségi Nyíltpiaci Bizottsága július 30-án és 31-én ülésezik. Noha a jegyybankárok várhatóan nem fognak kamatokat csökkenteni, a befektetők inkább arra fognak figyelni, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy a Fed mikor kezdheti el a kamatcsökkentést. Jelen sorok írásakor a CME Group szerint 89,6%-os esélye van a szeptemberi kamatvágásnak, amelyet 66% eséllyel decemberig további két kamatvágás követhet. A monetáris politikai döntések különböző módon érintik a gazdaság ágazatait, ez igaz a kis kapitalizációjú és a nagy kapitalizációjú vállalatokra is, mivel a kisebb vállalatok általában jobban támaszkodnak üzleti hitelekre a működésük és a növekedésük érdekében.

„Az emberek általában úgy gondolkodnak, hogy ha kamatot csökkent a jegybank, az több szempontból is előnyös a kis kapitalizációjú vállalatok számára” – mondta Thomas Martin, a GLOBALT Investments vezető portfóliómenedzsere a MarketWatch-nak. „A kis kapitalizációjú vállalatok ugyanis érzékenyebbek a változó kamatozású finanszírozásra és a rövidebb lejáratú kamatokra… A kamatcsökkentés azt is jelenti, hogy a kis cégek által felvett hitelek olcsóbbá válhatnak, így működési költségeik is csökkenhetnek, ami bevételt jelenthet, illetve pozitívan hat a gazdaság élénkítésére” – tette hozzá Martin.

Ugyanakkor ez kétélű fegyver is lehet: az alacsonyabb kamatok valószínűleg élénkíthetik a gazdaságot, de a kamatcsökkentés önmagában azt is jelezheti, hogy a gazdaságot ösztönözni szükséges. A Fed azért csökkenti a kamatokat, mert tulajdonképpen megnyerte az infláció elleni harcot, vagy azért, mert a magas kamatok rossz irányba taszítják a gazdaságot? A befektetők éppen ezért nagy figyelmet fognak fordítani arra, hogy Powell Fed-elnök hogyan válaszol erre a kérdésre.

"Azt gyanítom, hogy azt a kommentárt fogjuk hallani, hogy egyre magabiztosabbak az infláció lefelé tartó pályájával kapcsolatban – mondta Dave Sekera, Morningstar vezető stratégája. „Nagyon figyelmesen fogok hallgatni minden olyan megjegyzést, amelyet Powell elnök a gazdaság erejével és a gazdasággal kapcsolatos kilátásaival kapcsolatosan tesz. Ha a Fed azt jelzi, hogy a gazdaság egy kicsit lassul, az jót tesz az infláció elleni küzdelemnek. De ha túl gyorsan lassul, akkor megnő a recesszió kockázata. A kis kapitalizációjú vállalatok általában érzékenyebbek a lassuló gazdaságra, mivel nincsenek annyira elszigetelve a gazdasági visszaesésektől, mint a nagy kapitalizációjú vállalatok.

„Vannak apró repedések a munkaerőpiacon és a gazdaságban, amelyek – azt hiszem – elegendőek ahhoz, hogy a Fed-et a vágás megkezdésére ösztönözzék” – mondta Emily Roland, a John Hancock Investment Management vezető befektetési stratégája. "A Fed megpróbálja megtervezni ezt a lágy landolást, de a probléma az, hogy azért ez tényleg trükkös lesz." A befektetők egyelőre még nem tartanak attól, hogy ezek a kis repedések a gazdaságban ijesztőbbé válhatnak, de ha ez megtörténik, az pofont jelenthet a kiskapitalizációjú társaságokra (is).

Az amerikai részvények rendkívül volatilisek voltak az elmúlt héten, mivel a befektetők a nagy technológiai vállalatok, valamint a kis kapitalizációjú cégek részvényei közötti rotációt hajtottak végre. Ez a nagyból kicsibe való mozgás volt az egyik fő piaci trend júliusban, ami elég volt ahhoz, hogy saját becenevet érdemeljen ki – a „Nagy forgást” („Great Rotation”). Ez a váltás több szempontból is logikusnak tűnt, hiszen az úgynevezett Magnificent Seven részvények meglehetősen látványos emelkedéssel kezdték az évet, ami hozzájárult a főbb részvényindexek emelkedéséhez is. Az inga készen állt arra, hogy a másik irányba lendüljön: a Magnificent Seven részvényei visszaestek, és korrekciós tartományba kerültek. A Russell 2000, a kis kapitalizációjú részvényeket követő index 10,2%-ot erősödött az elmúlt 12 kereskedési napban július 26-ával bezárólag, és ezzel 13,3%-kal múlta felül az S&P 500-at, ami minden idők legnagyobb 12 napos felülteljesítése volt a Dow Jones Market Data szerint. A Nasdaq Composite-ot 17,1%-kal verte meg a Russell, ami pedig a második legnagyobb 12 napos felülteljesítés volt.
 
A befektetők már a ciklus első kamatcsökkentése előtt elkezdtek áttérni a megacap részvényekről a kis kapitalizációjú részvényekre, ami azt jelenti, hogy a kis kapitalizációjú részvények még nagyobb lendületet vehetnek, ha a Fed valóban elkezdi csökkenteni a kamatokat. Martin úgy gondolja, hogy a Nagy Forgás folytatódhat, legalábbis bizonyos mértékig. "Ez egy újrakalibrálás, és visszaállítja az ésszerűbb kapcsolatokat a [piac] különböző részei között – mondta Martin a MarketWatch-nek. 

„Amikor a piac ilyen magasra emelkedett, akkor azt gondolom, hogy ez az elmúlt egy-két hét korrekciója valójában nagyon egészséges volt” – mondta Dave Sekera. „Ez egy felszín alatti rotáció, amikor azt látjuk, hogy a tőke a mesterséges intelligencia nagy nevei, a nagy kapitalizációjú növekedési részvények és a technológiai részvények felöl vándorolnak az értékalapú, illetve a kkv-k papírok felé.” Ennek a trendnek a lendülete függ most a júliusi FOMC-meetingtől.

Forrás:
Marketwatch