Szinte már-már alapvetésnek vesszük, hogy az év második felében, de legalábbis az év vége felé terítékre kerül az amerikai kormányzati leállás, vagy annak fenyegetése: ez idén sincs másképp, október 1-től beállt az ún. „government shutdown”, mivel a Kongresszus nem fogadta el időben a szövetségi költségvetési törvényt, amely minden minisztérium és ügynökség működését finanszírozza. Mivel az amerikai törvények tiltják, hogy a kormányzat jóváhagyott költségvetés nélkül költsön pénzt, az érintett hivatalok működését fel kell függeszteni.

Egyes ügynökségek önálló bevétellel rendelkeznek, így nem függnek közvetlenül a Kongresszus éves költségvetésétől, és a shutdown idején is működnek. Ilyen például az Amerikai Posta (US Postal Service), a Federal Reserve, a Social Security Administration, valamint a Medicare és Medicaid egészségbiztosítási programok. Ezekben az alapvető kifizetések és szolgáltatások folytatódnak.

Ugyanakkor a leállások alatt részben, vagy teljesen működésképtelen a NASA (kivéve ISS és a kritikus missziók), a Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Ügynökség, a Betegségmegelőzési Központ, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek, a Nemzeti Park Szolgálat, a Munkaügyi Minisztérium, az ún. Smithsonian Intézmények és az Adóhatóság. Ilyenkor gazdasági statisztikák, mint pl. a munkanélküliségi adatok, inflációs jelentések és GDP-becslések nem, vagy korlátozottan kerülnek publikálásra, ami természetesen piaci bizonytalanságot okoz.

1980 óta több mint húsz részleges vagy teljes shutdown történt az Egyesült Államokban. Ezek időtartama az egynapostól a 35 napos rekordig terjedt, és minden esetben politikai vita állt a háttérben, elsősorban a Kongresszus és a mindenkori elnök között. Az 1995–96-os, 2013-as, 2018-as és 2018–19-es leállások különösen széles körűek voltak, több százezer dolgozót érintettek, és több milliárd dolláros költséggel jártak.

A kormányzati leállások természetesen közvetlenül (pl. visszamenőleges bérkifizetések, szövetségi kiadások, késedelmes szolgáltatások és tranzakciók) és közvetve (magánszektor kiesett bevételei, megrendelések elmaradásai, késleltetett beruházások) is jelentős gazdasági veszteséget okoznak, de számottevő lehet a turizmus és a fogyasztás visszaesése is, hiszen például a nemzeti parkok és múzeumok is bezárnak. A 2019-es, 35 napos shutdown becsült hatása hozzávetőlegesen 11 milliárd dollár volt, ebből körülbelül 3 milliárd végleg elveszett a GDP-ben a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) szerint. Ez az éves, mintegy 6,75 billió dolláros szövetségi költségvetésnek körülbelül 0,16 százalékát tette ki, a historikus adatok alapján a leállások költségei az éves költségvetéshez viszonyítva a legtöbb esetben 0,01 és 0,16 százalék között mozogtak.

A jelenlegi, 2025-ös leállás az EY becslése mintegy 850 ezer alkalmazottat érint közvetve, vagy közvetlenül, és körülbelül heti 7 milliárd dolláros gazdasági veszteséggel járhat. „A közvetlen makrogazdasági következményeken túl a leállás a pénzügyi piacokra és a magánszektor bizalmára is hatással lenne” – tette hozzá az elemzés. „Talán a legkritikusabb, hogy késleltetné a kulcsfontosságú gazdasági adatok közzétételét a gazdaság számára kulcsfontosságú pillanatban – ami megnehezítené a Fed döntéshozóinak, a befektetőknek és vállalatvezetők feladatát, akik egy rendkívül bizonytalan, adatfüggő környezetben navigálnak.”

Ugyanakkor a Politico által megszerzett, a Fehér Ház Gazdasági Tanácsadók Tanácsa (Council of Economic Advisers) által kiadott feljegyzés szerint a gazdasági hatás még nagyobb lehet: becslések szerint a leállás minden héten 15 milliárd dolláros veszteséget okozhat az amerikai bruttó hazai termékben, és ha a leállás elhúzódik, egy egyhónapos shutdown pedig további 43 000 alkalmazott munkanélkülivé válását eredményezné, és 30 milliárd dollárral csökkentené a fogyasztói kiadásokat.

Összességében a kormányzati leállások az amerikai gazdaság egészét tekintve ugyan mérsékelt hatású események, de társadalmi és intézményi szinten súlyos következményekkel járnak, hiszen az állampolgárok és a piaci szereplők bizalmát gyengítik, akadályozzák az állami szolgáltatásokat, és rövid távon csökkentik a gazdasági aktivitást. 

Forrás:
The Guardian

 

 

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel. A jelen írásban foglaltakat a PFN Prestige Financial Zrt. (székhely: 1024 Budapest Ady Endre utca 19/A 2. emelet; cégjegyzékszám: 09-10-000536), az Erste Befektetési Zrt. (tevékenységi engedélyének száma: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002, tőzsdetagság: Bét Zrt.) közvetítőjeként készítette.